Eközben Sango a másik lánynál volt, már ő is felébredt. Az első döbbenet elmúltával, nagyon barátságosan viselkedett. Azért volt az a bizonyos döbbenet, mert Sango és az a lány nagyon hasonlított egymásra. Kivéve a hajuk.

- Miért lettél hirtelen ilyen szomorú? –kérdezte Sango

- Semmi… csak… csak a lányom…

- Hello, hoztam reggelit. Örülök, hogy felébredtél! A nevem Kirara!

- Szia! De téged hogy is hívnak? –fordult Sango felé a lány

- Jaj, ne haragudj elfelejtettem bemutatkozni, Sango vagyok. És te?

- Az én nevem…- ekkor hirtelen elhallgatott. Könnyek gyűltek a szemébe, és csak ennyit mondott:

- Kicsim…- Kirara megfordult és szembe találta magát azzal a lánnyal, akit nem olyan rég vígasztalt. A szemei még pirosak voltak, és egy szál lepedőbe „csavarva” állt ott. Majd oda rohant az ágyhoz ahol a másik lány feküdt, és átölelte őt.

- Anya… bocsáss meg! Kér… lek… bo… bocsáss meg! Nagyon féltem! Sose hagyj el…

- Semmi baj itt vagyok. És soha többé nem hagylak magadra, kicsim…

- Anya…

- Alv, nyugodj meg. Semmi baj… Ne sírj…

- Anya, anya, anyu… Kérlek ne… ne hagyj el… és bocsáss meg. Sajnálom… Soha többet… Ígérem, megváltozom… Csak kérlek… bocsáss meg.

- Alv… kérlek… ne sírj. De áruld el, hogy miért? Miért tetted? Hisz tudod, hogy bármi is történik én, mindig kitartok melletted.

- Anyu… De hol vagyunk? És hogyhogy élünk? Az arcod… Teljesen ép.

- A tiéd is. Ez hogy lehet?

- Mindent meg fogtok tudni, de előtte fürödjetek meg, húzzatok fel és valamilyen ruhát. Ezután ha még éhesek lesztek, akkor készítek még egy kis reggelit. Gyere, megmutatom hol a fürdő-szoba. –nyújtotta az Alv nevű lány felé a kezét Kirara. Az nem túl sok bizalommal ugyan, de elfogadta, és vele ment.

Ez alatt:

-Bendredi! Mond, csak mit tudsz a leendő ügynökeinkről?

- Csak annyi főnök, hogy a már meglévő nanorobotoknak köszönhetően volt valamilyen különleges képességük. Emellett a ruhájúk sem hétköznapi viselet.

- Értem, és mondd csak, felébredtek már?

- Erről még nem kaptam hírt, de minden bizonnyal… - ekkor egy hologram kép jelent meg, a hívó fél Sango volt.

- Főnök! A két lány magához tért. És kiderült hogy anya lánya kapcsolat van köztük.

- Hogy hívják őket? –kérdezte az igazgató

- A rózsaszín hajú Dvergr, a másik Alv. Az is kiderült, hogy Dvergr Alv anyja. Arami Tama, mikor kezdjük meg a képzésüket?

- Amikor úgy érzitek, hogy eljött az ideje. De addig is, avassátok be őket mindenbe.

- Értettem, főnök.

***

- Na és ez hogy tetszik? –kérdezte Kirara

- Ez már határozottan jobb. –felelte Alv

- Örülök, ugyan is ez az egyetlen ruhám, amit még nem próbáltál fel. –nevetett Kirara

- Azt mondtat, hogy beavatsz minket a kis dolgaitokba. Vagy nem?

- Rendben. Mit akarsz tudni?

- Azt hogy hol vagyunk, hogyhogy kerültünk ide, hogy miért maradtunk életben, és hogy mit fogunk majd csinálni az elkövetkezendő pár évszázadban.

- Most a Palaneteia bolygón vagytok. Sejtelmem sincs, hogyan kerültetek ide. Hogy mit fogtok csinálni az rajtatok áll, és úgy maradtatok életben hogy ügynöknek ajánlottalak titeket. –Alv az utolsó mondaton csak hápogott.

- Mit csináltál?

- Jól hallottad. X –osztályú, menny szakaszos STAR ügynöknek ajánlottalak titeket. A Galaktikus Adatvédelmi és Ellenőrzési Központnál. Sangoval mi is ott dolgozunk.

- Az meg mi?

- Amint már a nevében is benne van, adatokkal kapcsolatos a hivatal dolga. Mi vigyázunk arra, hogy a legszigorúbban őrzött információk titkosak is maradjanak. A központ három szakaszt foglalkoztat. Tisztító-tűz, Menny-és Pokol-szakaszt. A Tisztító-tűz szakasz tagjai gyerekek. G-osztályú a minősítésük, ebben a részlegben három négyfős csapat dolgozik. Akármennyire is ártatlannak tűnnek, hatalmas pusztításra képesek. A Menny-szakaszban is három négyfős csoport dolgozik. Pontosabban csak fog, ha vállaljátok, mert eddig csak Sango és mi alkottunk egy csapatot. Mi X- osztályúak vagyunk. A társaink is X illetve S- osztályúak. A különleges támadásainkkal a fél-galaxist el tudnánk pusztítani. A Pokol-szakaszban tizenhat ember dolgozik. Ők képesek lennének az egész galaxist káoszba taszítani a hatalmukkal. De emellett mindenkinek van egy másik munkája is, a fizetés jó. A kaja is, ezen kívül mindenkinek van egy hónap szabija. Minden második héten után képzés, beavatnak minket a művészetekbe stb.,stb.… Van kérdés?

- Igen. Mikor kezdünk?

- Valahogy sejtettem hogy ezt mondod…De ne aggódj, holnap mindannyian szépen besétálunk a hivatalba, és bemutatunk titeket a főnöknek és a többi STAR ügynöknek. A titkárnő igazán kedves, de néha pocsék teákat csinál. A főnökünk Arami Tama jófej, ő nem volt ügynök de annak szánták. Rögtön a kiképzése után léptették elő.

- Mi is voltunk ügynökök. –monda Alv

- Tényleg?

- Igen. –és ez után Alv elmesélt mindent a múltjukról, hogy kikkel és mit tettek, hogyan csinálták, azt is hogyan vált eggyé a Deucalionnal. És hogy mit tett azzal, aki mindig mellette állt, és vakon követte minden döntését és parancsát.

- Most már tiszta lappal szeretnék indítani…- mondta végül

- Itt lesz rá lehetőséged. –szólt Kirara aki eddig tátott szájjal hallgatta a történetet. –Ne aggódj. Mind segítünk. De már most döntsd el mit fogsz holnap felhúzni, ugyan is hétre megyünk. –mondta és kiment a közös szobájukból. Magára hagyva a lányt a gondolataival.

Folytatása következik…