Hol a f�ny?

- Kirara, kelj f�l. Gyere, v�r a…

- Nem megyek Alv, szabadnapom van.

- Szabadnapod? Kirara… Kirara n�zz r�m. Tegnap �ta olyan k�l�n�sen viselkedsz. Mi van veled?

- Semmi… csak, nem… nem �rzem t�l j�l magam.

- Alv! Gyere, elk�s�nk! –j�tt be Dvergr a szob�ba –Kirara te mi�rt nem k�sz�l�dsz? –k�rdezte

- Szabadnapom van.

- Hogyhogy? Nem �gy volt…

- Menjetek, el fogtok k�sni!

- De…

- Nem te mondtad az el�bb?

- Rendben. Akkor h�t, szia. Gyere Alv.                                 

- Nem gondolod, hogy jobb lenne, ha m�gis…

- Nem, Alv.

- Ok�… szia.

Amint a k�t l�ny kil�pett az ajt�n, Kirara a fej�re h�zta a takar�t �s aludni pr�b�lt, de nem siker�lt. V�gig az eml�kk�peken j�rt az esze. Onnan tudta, hogy nem �lom volt, mert hallotta Sango minden egyes szav�t. „K�rlek, t�rj magadhoz, nem akarlak t�bbsz�r elvesz�teni…”Mivel aludni nem tudott, �gy d�nt�tt, megy �s megreggelizik az Aoi Next nev� �tteremben. Az volt az egyik kedvenc �tterm�k. Nem volt messze, csak egyk�t sarokra �llt a h�zukt�l. R�szben ez�rt is v�lasztotta ezt. Amint bel�pett egy mosolyg�s fiatal h�lgy termett el�tte.

- �dv�zl�m az Aoi Nex-ben. Az egyik k�zismerten kiv�l�…

- Szia.

- Kirara, de �r�l�k, hogy l�tlak! Mit hozhatok?

- Csak egy pir�t�st �s egy cs�sze te�t, de lehet�leg valami j� er�set.

- Mi baj? Mily�rt vagy ennyire magad alatt? �s hogyhogy nem dolgozol?

- Semmi bajom. Csak szabadnapom van.

- Rendben. �lj le ahhoz az asztalhoz, hozok neked egy j� kis kamillate�t. Az nyugtat�lak hat, jobban fogod magad �rezni t�le.

- K�sz�n�m. –mondta Kirara a l�nynak. Aki elviharzott �s p�r perc m�lva m�r hozta is a rendel�st.

- Mi az ott a kezedben? –k�rdezte a l�ny –Te teljesen meg�r�lt�l?! Hogy jutott eszedbe?! Kamillate�ra nem szabad nyugtat�t szedni! –mondta �s kikapta Kirara kez�b�l a kis dobozk�t. –Az egyik ismer�s�m Caprice mondta minap, hogy az egyik bar�tja is ugyan ezt akarta. Most meg hov� m�sz?

- Megyek, itt a p�nz a reggelire…

- �s mi lesz a pir�t�ssal?

- Nem vagyok �hes. Sajn�lom.

- Akkor most poty�ra ugr�ltatt�l? J�l van, menj csak te h�lye liba! -

Kirara kil�pett az ajt�n, de hirtelen meg akadt a szeme egy fi�n, aki az ablak�vegen leskel�d�tt a pinc�r l�ny ut�n.

- Mi�rt nem m�sz oda hozz�? –k�rdezte, �s siker�lt annyira megijesztenie a fi�t, hogy az h�tra esett.

- Mi? Te meg hogy ker�lsz ide? Nem dolgoznod k�ne?

- Szabadnapom van. Hiei, mi�rt vagy ilyen gy�va? M�skor olyan nagy a sz�d. �s nem mersz megsz�l�tani egy l�nyt?

- Veled meg mi van? –k�rdezte Hiei

- Semmi, ne tereld el a sz�t. �s ahelyett hogy itt leskel�dn�l, igaz�n besz�lhetn�l Mukuroval. Ja, �s te hogyhogy nem vagy a hivatalban?

- Arami Tama elk�ld�tt hogy vigyek el neki innen valamit.

- Akkor meg? –k�rdezte Kirara �s betolta a sr�cot a vend�gl� ajtaj�n. Majd elindult a k�zeli park fel�.

-„Milyen furcsa, Mukuro mintha valami olyasmit is eml�tett volna egyszer hogy… �h, de mindegy. Olyan sz�p tiszta az id�.” –gondolta, majd fogta mag�t �s le�lt egy padra. Abban a pillanatban ism�t els�t�t�lt el�tte a vil�g.

Egy l�nyt l�tott, egy nagyon fiatal l�nyt. A kez�ben egy apr�cska fekete haj� kisgyereket tartott. A l�ny egy sz�ke k�kszem� tizen�ves lehetett. Majd v�ltott a k�p, most k�t fiatalt l�tott. Egy r�zsasz�n haj� kisl�nyt, �s egy v�r�s haj�t, aki olyan tizenkilenc-h�sz �ves lehetett.

- Kirara, ne ugr�lj olyan k�zel a v�zhez, mert bele esel! –mondta az id�sebb

- Ugyan Sango, ne f�lts! Nem lesz semmi bajom. �gyn�k vagyok, nem tudtad? –sz�lt nevetve a kisl�ny.

- �gyn�k… persze…

Ezut�n ism�t v�ltozott a t�j. De ezt most fel ismerte, a Kakera bels� ter�ben j�rt.

- ���… h�lgyem. Sajn�lom, hogy kellemetlen helyzetbe kell, hogy hozzam, de valahogy, musz�j ell�tnom a sebeit. –mondta f�rfi, aki �pp egy s�padt v�rben �sz�, h�feh�r haj�, n� f�l� hajolt.

- Nem…

- Kirara! Nem vezetn�tek egy kicsit �vatosabban?! H�lgyem… legal�bb a nev�t �rulja el.

- E... –a f�rfi nem hallhatta, mit mond a n�, mert hatalmas robban�ssal l�tt�k ki a haj� egyik stabiliz�tor�t.

- Hm, Chris... –suttogta –Ha nem akar elv�rezni, h�zza f�l az egybe r�szes ruh�j�t, ne agg�djon, l�ttam m�r n�i feh�rnem�t.  Ne gondolja, nem az�rt csin�lom, ennek semmi k�ze a…

- Sa… Sa… Sa… Sango!!! Vigy�zz! –ord�totta hirtelen Kirara akinek levendula sz�n� volt a haja, majd kiesett az �l�s�b�l �s a falnak zuhanva eszm�letlen�l rogyott a f�ldre,  vil�gos sz�n� hajzuhataga al�l v�kony cs�kban csorgott a v�r… 

Majd ism�t v�ltozott a k�p. Most rengeteg embert l�tott, �s egy n�t, aki �ppen besz�lt.

-… most m�r csak egyetlen parancsolt kell teljes�teni�k. Maradjanak �letben! –mondta

- M�gis hogy maradjanak �letben? A veszt�kbe k�ld�d �ket Eclair! Nem teheted ki ilyen vesz�lynek az embereidet! Eclair! Nem teheted ezt Eclair! Vond vissza a parancsot! Eclair! –ord�tott egy lel�ncolt l�ny egy ketrecforma valamib�l. Majd ez is elt�nt �s sz�ke teljesen feh�rbe �lt�z�tt fiatal n� �llt egy s�lyosan s�r�lt r�vid lila haj� l�ny f�l�tt. A l�ny le volt k�t�zve, de �gy t�nt, hogy a l�ncok nem fogj�k sok�ig visszatartani ak�rmilyen beteg is. Majd a n� m�g� odal�pett egy barnahaj� f�rfi is.

- Chris, k�rlek, tedd meg ism�t. Szeretn�m, ha nem eml�kezne ezekre, a sz�rny� dolgokra.

- Arami Tama, biztos, hogy �jb�l vegyem el az eml�keit? –k�rdezte

- Igen.

- Arami Tama! Te �rul�! Te �rul�! Te �tkozott �rul�! –ord�tott a megb�kly�zott l�ny.

- Rendben. De mikor adsz neki �j testet? Ezzel m�r nem fogja t�l�lni…

- R�gt�n amint megtetted azt, amit k�rtem Chris. –mondta Arami Tama. A n� b�lintott �s a l�ny f�l� tartotta a kez�t.

- Kisasszony! Kisasszony, j�l van? Nem esette baja? –k�rdezte egy vadidegen f�rfi. Kirara kinyitotta a szem�t. K�r�l�tte rengeteg ember �llt, s neki minden porcik�ja remegett. Azt vette �szre, hogy m�r nem a padon �l, hanem a f�ld�n fekszik, �s kegyetlen�l f�j a feje. Odakapott �s l�tta hogy v�rzik.

- J�l van? J�jj�n, seg�tek, elk�s�rem a k�rh�zba.

- K�sz�n�m nem kell. J�l, j�l vagyok. Csak elaludtam leestem �s bevertem a fejem. –mondta a l�ny

- Biztos hogy j�l van h�lgyem? Olyan s�padtnak n�z ki.

- Igen k�sz�n�m. –mondta, majd f�lkelt �s elrohant.

- Vajon mi baja lehet? –hallotta a f�rfi k�rd�s�t, de nem �llt meg, csak futott. Majd egyszer csak el�rt egy erd�s r�szhez.

„Ez olyan ismer�snek t�nik. Mintha m�r j�rtam volna itt egyszer. H�t persze! Most m�r eml�kszem.” –gondolta, majd fogta mag�t �s neki fek�dt az egyik f�nak. De ekkor �jb�l megt�rt�nt az, ami a parkban is. De most nem embereket, hanem csak egy piros ruh�ba �lt�z�tt fiatal l�nyt l�tott.

- Bizony, milyen sz�p az id� �s milyen ismer�s ez a t�j! –mondta, Kirara sejtette, ki lehet az. A narancs-s�rga haj�, piros ruh�s l�ny �nmaga volt. – �s milyen k�r hogy a magadfajt�k ezt nem tudj�k �lvezni. Az olyan gyilkosok, mint mi.

- �llj! Ne hasonl�ts magadhoz! �n nem vagyok olyan, mint te! –kiab�lt Kirara

- � dehogy is nem. �s ez benne a sz�p. Mi egyek vagyunk. T�lem sosem fogsz szabadulni. �n mindig itt leszek, �r�lj neki, legal�bb sosem vagy egyed�l. –mondta a m�sik halv�nyan elmosolyodva.

- Nincs sz�ks�gem r�d!

- �s Eclair? R� is nagyon hasonl�tasz. Ugyanolyan l�zad� �s gyilkosok vagyunk.

- Mi a baj nem tudsz besz�lni? Egyszer �gy fogalmazol ut�na meg t�bbes sz�mban? �s ki azaz Eclair?

- � Eclair, Eclair. A j� �reg Eclair. Ismerted �t, m�g r�gen. Nagyon-nagyon r�gen. Ja �s ott van m�g Lumiere, a t�rsa. Az Aeneasr�l. De h�t mi�rt is ne ismern�d? A gyilkosok �s a l�zad�k tartsanak �ssze, ugyeb�r. –fordult meg a l�ny. – No mi a baj? Nehezen fogod fel az igazs�got? –k�rdezte.

- H�nyszor mondjam m�g, �n NEM vagyok olyan, mint Te! Te lehetsz ak�rki, az biztos hogy nem �n vagyok! –kiab�lt Kirara

- De, de. A te kezedhez is ugyan�gy v�r tapad. –b�jt oda hozz� a l�ny, �s a v�rt�l cs�p�g� kez�t Kirara nyaka k�r� fonta.

- Nem! �n nem! Nem vagyok…

- Kirara! Kirara, valami baj van? Mi t�rt�nt? Kirara!

A l�ny kinyitotta a szem�t. Egy fi� t�rdelt f�l�tte.

- K… Kurama. Te hogy ker�lsz ide? �… �s… mily�rt… hogyhogy nem vagy a… a hivatalban? –dadogta a l�ny, �s �rezte, hogy elv�r�s�dik, mint mindig, amikor a gy�ny�r� z�ld szemekbe pillantott. A fi� f�lseg�tette a f�ldr�l.

- Lej�rt a m�szakom. –sz�lt �s kedves mosollyal a l�nyra n�zett, minek k�vetkezt�ben Kirara m�g jobban zavarba j�tt.

- Baj van? Olyan piros az arcod, nem vagy l�zas? –k�rdezte �s a kez�t a l�ny homlok�hoz, �rintette. –Gyere, haza viszlek, szerintem l�zad van, hisz kipirult�l �s reszketsz. –mondta. Kirara t�nyleg remegett, de egy kicsit t�lz�snak �rezte, �s nem �rtette mily�rt, van. M�skor is besz�lt m�r a fi�val, de akkor ilyesmi sosem t�rt�nt meg vele. Most viszont… L�pni sem tudott. Megpr�b�lt, de minden bizonnyal �sszeesik a fi�, nem kapja el. Gy�l�lte ezt az �llapot�t �s legsz�vesebben els�llyedt volna sz�gyen�ben, ami�rt �gy l�tj�k.

- K�sz�n�m… de nincs… nincs semmi bajom.

- De az�rt haza viszlek, el�g k�s� van.

- Hogyhogy el�g k�s� van, hisz m�g csak k�t �ra k�r�l lehet…

- Nem eg�szen.  M�r f�l-kilenc. –v�laszolta

- Mi?! Az hogy lehet? Hiszen amikor… De hogyha ilyen k�s� van, akkor te mit keresel itt?

- Az igazat megvallva, t�ged. Alv�k m�r teljesen kiakadtak, azon hogy nem vagy otthon. –mondta

- Akkor menj�nk.

- �s te mi�rt vagy ilyen k�s�n egy erd�ben? –tette fel a k�rd�st Kurama, de a v�lasz nem �rkezett. Kirara m�r elindult, de amint ezt �szre vette, m�ris futott ut�na. A l�ny nem �rtette, egyszerre hogy tudott elindulni �s ez eddig mi�rt nem ment. Miut�n a fi� be�rte, n�ma cs�ndben ballagtak egym�s mellet.

***

- Kirara! Hol a j� fen�ben volt�l?! �s egy�ltal�n mi a j� �letnek kell �gy elt�nni? Mi itt agyv�rz�st kapunk, te meg valahol sz�pen elvagy! Igaz�n lehetn�l r�nk tekintettel. –mondta Alv egy kicsit lenyugodva az im�nti d�hrohama ut�n.

- Ne haragudjatok… Nem akartam. Sajn�lom. –v�laszolt Kirara

- Kirara! �gy agg�dtam... –j�tt oda Sango

- Agg�dtunk. –mondta Alv. Ez a kijelent�s kisebb d�bbenetet v�ltott ki mindenkib�l. A kem�ny �s rideg Alv t�nyleg agg�dott Kirara miatt. �s ez az �rz�s ki is �lt az arc�ra.

- Agg�dtunk... –ism�telte Sango –De rem�lem, holnap m�r nem maradsz el ilyen sok�ig.

- Nem, holnap m�r bemegyek a hivatalba. –mondta.

- Hogyhogy? Nem �gy volt, hogy m�g egy p�r napig itthon maradsz? –k�rdezte Dvergr.

- M�r j�l vagyok.

- Akkor �n megyek, holnap tal�lkozunk. Viszl�t. –sz�lt Kurama

- V�rj…! Nem maradn�l itt m�g egy kicsit? –ki�ltott ut�na Kirara –Mondjuk vacsor�ra.

- Hmm…?

- Igen, ha… legal�bb, az�rt mert hazahozt�l. –sz�lt a l�ny �s igyekezett leplezni a zavar�t, amit a t�bbiek �rtetlen k�pe v�ltott ki.

- Rendben. Persze, csak ha nem zavarok... –mondta

- Dehogyis! Megyek �s ter�tek! –v�laszolt a l�ny �s elviharzott a konyha ir�ny�ba.

***

�jabb h�napok teltek el. Kirara elhat�rozta, hogy megb�k�l a m�ltj�val, de ez nagyon neh�z volt. Mert tudta hogy t�bb milli� ember v�re tapad a kez�hez. �s nagyon f�jt neki hogy �rtatlanokkal is v�gzett. Olyanokkal, akik nem �rtottak senkinek. De ugyanakkor azt tudta, hogy rengeteg parancsot szegett m�r meg a civilek v�delm�ben. Majd v�g�l rengeteg bels� harc ut�n v�gre siker�lt lez�rnia a m�ltat �s megb�k�lni f�jdalmas eml�keivel. De volt egy apr� �r�me is ezekben, a h�napokban. Annak �r�lt, hogy Alv �s Dvergr m�r t�bb mint egy �ve itt �l. �s ennek tudat�ban napr�l napra t�rt vissza a vid�ms�ga. T�rt�nt az �ta az eset �ta egy s m�s. Pl. egy k�ldet�s alkalm�val, ell�togattak Rio De Janeir�ba.

- �n ezt nem veszem fel! –mondta akkor Alv. –Felejtsd el. Nem fogok ilyen hacuk�kba az utc�n ugr�lni!

- De k�l�nben nem tudsz majd r�szt venni a karnev�lon. –sz�l vigyorogva Kirara.

- Akkor csak n�z� leszek. Kirara, rajtad ez a sexy kis ruci igaz�n j�l �ll, de �n el�g h�ly�n n�zn�k ki benne.

Azt�n m�gis valahogy r�besz�lte a l�nyt hogy m�sszon bele a direkt neki kik�sz�tett „sexy kis ruciba” �s a v�g�n m�g j�l is �rezte mag�t.

Azt�n az egy h�nap szabijukon (augusztusban) elmentek �s mind a n�gyen v�gig j�rt�k azokat a helyeket ahol f�r�dni tudtak. De v�get �rt ez is �s �jra j�tt a STAR munka. Sok�ig semmi �j k�ldet�st nem kaptak. Majd egyszer:

- Gyere Kirara, Arami Tama hivatott. Azt mondta, lenne egy nek�nk val� feladat. –j�tt Sango a hivatal �p�let�ben tal�lhat� vend�gl�be.

- Hol van Alv �s Dvergr?

- �k m�g a recepci�n.

- M�r nem. Az Alv Dvergr p�ros szolg�latra jelentkezik. –mondta Dvergr

- Alv, mi a…?

- Azaz idi�ta, eszemet, idegbeteg Sesshoumaru. Az a... –f�jtatott a l�ny.

- Mit csin�lt m�r megint? –k�rdezte f�radtan Sango

- �tvette Miroku J� szok�s�t!

- A…tipi-tapit? –k�rdezte Kirara a nevet�st�l fuldokolva. De amint k�r�ln�zett, l�tta hogy nem csak � van �gy.

- Ne r�h�gjetek!!! Ink�bb menj�nk az irod�ba.

***

- L�nyok a feladat mind�ssze annyi lenne, hogy a T�lia nev� bolyg�n vagy egy apr�cska n�pfelkel�s. Ezt k�ne vissza szor�tanotok. Ez az�rt t�rt ki, mert volt valaki, aki hazugs�gokat terjesztett az ottani korm�nyr�l. Ennek k�vetkezt�ben az emberek el kezdtek l�zongani. Nyilv�nos sztr�jkba kezdtek a munkahelyeken, �zleteket tettek t�nkre, kirakatokat kezdtek kirabolni. Sz�val teljes a fejetlens�g. Ezt k�ne a vissz�j�ra ford�tanotok. �s az ottani minisztereln�k�t biztons�gba helyeznetek, mert az emberek �t akarj�k…h�t…hogy mondjam…

- Kiny�rni? –k�rdezte Kirara

- �gy is fogalmazhatunk. Sz�val ez lenne a feladat, ha esetleg nem vil�gos itt a jelent�s. Indulhattok.

- Igenis, �rtett�k! –v�laszolt�k a l�nyok

***

- Sz�val a T�lia… Menj�nk �s szor�tsuk vissza a felkel�st. –mondta vidoran Kirara

- Menj�nk. –v�laszoltak a t�bbiek. �s a n�gy l�ny elindult a Kakera-val a k�ldet�s�k fel�…

Folytatjuk…